Hogyan írjak (szak)dolgozatot?

1993 óta számtalanszor találkoztam ezzel a kérdéssel, először mint hallgató, majd mint egyetemi és főiskolai oktató. Túl több száz szakdolgozati konzultáción, az alábbi lépéseket tartom követendőnek és hasznosnak. A befektetett munka megtérül.

I. Kutatási téma kiválasztása
Legyen személyes érdeklődést kiváltó téma, mert a kutatás folyamán fellépő túlterheltség, fáradtság és időhiány kisebb eséllyel okoz érdeklődésvesztést. Ha egy cégnél dolgozom, érdekes lehet az ottani workflow. Ha érdekelnek a napelemek, kíváncsi vagyok a jogalkotásra. Érdekes lehet a vasút és a gazdaság kapcsolata, vagy az autóipar fejlődése. Könnyebb lesz a primer kutatás is, mert lesz kivel interjút készíteni, és lesz kivel megnézetni életem első komoly kérdőívét. Ezen a ponton ezt le is kell írnom, és kész a szakdolgozat bevezetője.

II. Problémafelvetés, kutatási kérdés
A problémafelvetés az a kutatási kérdés, amelyre a választ keresem. Lehet nyitott kérdés, nem kell, hogy igen/nem választ igényeljen. Kezdődhet így: Milyen, Hogyan, Miért. A kutató érdeklődését tükrözze. Pl. Hogyan lett Kína a világon a második legnagyobb hatalom? Hogyan lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomot? Igazából mit akarok kideríteni? Ez a konzultáció során gyakran előjön, amikor megkérdezem a hallgatót: Jó sokat írtál a problémafelvetésről, de valójában mire vagy kíváncsi? Majd amikor elmondja, azt válaszolom: Na ezt gyorsan írd le! Készül a szakdolgozat második fejezete. ol. Megéri-e alternatív üzemanyagokkal kísérletezni? Hogyan áll szemben a Tesla az Otto-motor egyeduralmával? Miért félnek a KKV-k a zöldberuházásoktól? (Ebben azért már megbújik egy hipotézis.) Milyen gazdaságpolitikai hatások érik a vendéglátást? Hogyan befolyásolja a dolgozók vélekedése a vezetői döntéseket?

III. Hipotézisek felállítása
A hipotézis egy olyan állítás, amiről nem tudjuk, hogy igaz-e vagy nem. Ez semmi más, mint 3-5 előfeltevés. "Kína azért lett nagyhatalom, mert 1. gyengült az EU és Oroszország is. 2. hitelt adott az USA-nak." Ezek azért jó hipotézisek, mert a kutatás végén vagy elfogadom, vagy elvetem őket. Nem igazolom vagy cáfolom, hiszen az tudománytalan lenne, hanem a vizsgálatom eredményeként döntök róla. "Olcsóbb lenne az ipar számára az energia, ha elterjesztenénk a lakosság körében a napelemeket." "Ha ismerjük a saját ökológiai lábnyomunkat, akkor tudjuk csökkenteni." "A vasút kapacitásnövekedése növeli a GDP-t." "Mire elfogy az olaj, az olajcégek átállnak az alternatív üzemanyagokra." "A trafikok létrejöttével csökkent a vendéglátás bevétele." "A KKV-k csak rövid távon és keveset fordítanak a zöldberuházásokra."

IV. Tartalomjegyzék megírása
A kutatás elején meg kell határoznom a terjedelmi korlátokat. A fejezetek fő címei legyenek az adott egyetem/főiskola szabályzatában meghatározottak, például így:
1. Bevezetés, témaválasztás
2. Problémafelvetés, hipotézisek
3. Kutatási módszerek
4. Kutatási eredmények
5. Következtetések, javaslatok

A rendelkezésre álló oldalszámokat osszuk meg a fejezetek között. Ha minimum 50 oldal a dolgozat, akkor például így:
2 oldal 1. Bevezetés, témaválasztás
3 oldal 2. Problémafelvetés, hipotézisek (5 db)
5 oldal 3. Kutatási módszerek
35 oldal 4. Kutatási eredmények
5 oldal 5. Következtetések, javaslatok

Amikor ez megvan, a 3. és 4. fejezetet bontsuk alá:
2 oldal 3.1 Szekunder (másodlagos) vizsgálat módszerei
3 oldal 3.2. Primer (elsődleges) vizsgálat módszerei

4.1 Szekunder (másodlagos) vizsgálat eredményei
10 oldal 4.1.1 Szakkönyvek, szakcikkek
5 oldal 4.1.2 Online források
4.2. Primer (elsődleges) vizsgálat eredményei
5 oldal 4.2.1 Megfigyelés eredményei
5 oldal 4.2.2 Interjúk eredményei
10 oldal 4.2.3 Kérdőíves felmérés

Látható, hogy a címek nem egyediek vagy egyéniek, de a tartalom az lesz. Javaslom a dolgozat felét, 20 oldalt a saját kutatásra fordítani; azon belül is hangsúlyozni az interjúk és/vagy a kérdőívek részét, 10-15 oldal terjedelemben.

V. Kutatási módszerek megtervezése
A kutatás időigényét is a fenti arányban tervezzük meg, tehát szekunder:primer aránya 1:4. Ez azt jelenti, hogy ha 10 napot kellett könyvtáraznom és neteznem, akkor a saját kutatásra rá fog menni 40 nap.

Ezen a ponton el kell készítenem a kérdőívet (10 kérdés), valamint az interjúkérdéseket (5 kérdés). Ki kell találnom, hogyan szerzek 100-200 válaszadót a kérdőívre, valamint 3-5 válaszadót az interjúra. Figyelembe kell vennem, hogy nem fog mindenki kötélnek állni. 1000 ismerősből jó, ha 100 válaszol. Az interjúra sem kapható mindenki, 10 felkérésből összejöhet 3 alany.

A kérdőív elkészítéséhez javaslom a Google űrlapjait használni. Külön figyeljünk arra, hogy 10 kérdésből 3 legyen demográfiai (nem, kor, jövedelem, lakhely, végzettség), és ezeket helyezzük a kérdőív végére. Az elején jelezzük, hogy milyen célra készül a felmérés, és a végén köszönjük meg a válaszadást. Ígérjük meg az eredmények megosztását. A válaszlehetőségeknél figyeljünk arra, hogy ha valaki pl. 35 éves, ne legyen két válaszlehetősége (25-35, 35-45). Ez gyakori hiba.

Interjú esetén használjunk nyitott kérdéseket. Ez a kérdőív esetén is jó, tehát 7 szakmai kérdésből lehet 2 nyitott. Ha ennél több nyitott kérdés van, nehezebb a feldolgozás, mivel a kvalitatív információk összegzése fáradságosabb. Csináljunk próbafelvételt 4-5 ismerőssel, hogy kiderüljenek a hibák vagy a félreértések.

VI. Kutatás lefolytatása
Ilyen gondos előkészítés után a kutatás egyetlen buktatója az idő. Ha az előkészítés 4 hónap volt, akkor elég lesz rá még 1 hónap. Ha csak 1 hónap volt az előkészítés, rámehet még 4 hónap.

VII. Eredmények feldolgozása
A szakirodalom feldolgozásánál figyeljünk a pontos forrásmegjelölésre. Internetes forrásoknál jelöljük meg a letöltés idejét. Kövessük a szabályzat formátumát a szerző, az időpont, a megjelenés helye pontos azonosításával. (www.mtmt.hu)

A saját megfigyelés esetén jelöljük meg a gyűjtés helyét és idejét. Interjúknál jelezzük, hogy az adat szóbeli közlés. A kérdőívek összegzésénél nagyban segít a Google, kivéve a kvalitatív információkat, illetve a kereszttáblák feldolgozását. Ehhez használjuk az eredmények Excel-tábláját.

VIII. Szakdolgozat megírása
A szakdolgozat megírásánál ne feledjük a szabályzatokban megjelölt hivatkozási szabályokat. A rövid hivatkozásokat helyezzük el a szövegben, a hosszabbakat lábjegyzetben vagy a dolgozat végén. Szerkesszünk sok felsorolást és illusztrációt (táblázatot/ábrát/képet), mert azok könnyebben olvashatóak. A nagyobb táblázatokat inkább mellékletbe tegyük, és ide kerül az összes további illusztráció és maga a kérdőív is. Ne illesszünk minden illusztrációt a szövegbe, mert nehéz lesz tördelni és kevésbé olvasmányos.

IX. Eredmények bemutatása
Az eredmények bemutatásakor mindig értelmezzük azokat, ne hagyjuk az olvasóra a százalékos megoszlások mögött rejlő okok feltárását, vagy az összefüggések kihámozását. Jelezzük a saját értékelésünket, a 4. fejezetben rögtön az eredményeknél, majd az 5. fejezetben foglaljuk is össze azt, hozzátéve a tárgyban tett szakmai ajánlásainkat vagy a jövőre utaló további kutatási javaslatainkat.

X. Védés
A védés során koncentráljunk a problémafelvetésre, a primer (elsődleges) eredményekre, és az opponensi kérdésekre. Készüljünk friss adatokkal, bemutatva, hogy a kutatás elvégzése óta mi minden történt. Készítsünk 10 oldalnyi bemutatót, de ne mutassuk be mindet, csak amit kérnek. Betűméretünk 18-24 legyen, és használjunk sok illusztrációt (50%).

A bemutató fehér háttéren fekete betűkkel készüljön. Ha prezi.com használatával készül, előre töltsük le arra az esetre, ha a bemutatón nincs online kapcsolat. A bemutató egyes lapjain legyenek illusztrációk (50%) és azt magyarázó rövid szövegek (50%). Egy dia bemutatása 2-3 perc.

Talán ebből is látszik, hogy a féléves folyamat lendületét akkor fogjuk tudni tartani, ha szívünkhöz közel álló témát választunk, amihez források is elérhetők. A többi már csak jó formaidőzítés kérdése.